Szerelmesek a parkban
(40x50 cm akril, feszített vászon)
Néhány közeli:
Szerelmesek a parkban
(40x50 cm akril, feszített vászon)
Néhány közeli:
Darken Rahl
(30x40cm, olaj, feszített vászon.)
Sikerült javítanom a portréfestési technikámon. ( ͡ ͜ ʖ ͡ )
Az eredmény itt látható. Darken Rahl (Craig Parker) karakterét a lentebb látható fotó alapján készítettem. Remélem tetszik!
Master Rahl guide us.
Master Rahl teach us.
Master Rahl protect us.
Hajnal a hegyekben, a régi malomnál.
/Dawn over the mountain and the watter mill./
(50x60 cm, akril, feszített vászon)
Ismét festettem egy nagy, akril tájképet. Ezúttal ez egy, az előzőnél sokkal-sokkal aprólékosabban kidolgozott részletekkel bíró alkotás. Remélem tetszik! ( ͡~ ͜ʖ ͡°)
Néhány közeli kép:
Sisi
(30x40 cm, olaj, feszített vászon.)
Hogy repül az idő, idén már 120 esztendeje, hogy merényletben meghalt Wittelsbach Erzsébet, akit mi magyarok leginkább Sisiként ismerünk. Magyarbarát uralkodónénkat koránk legszebb uralkodófeleségeként tartották számon. Külön érdekesség, hogy derékbősége négy gyerek után is mindössze csak 50 cm volt, egyik vállára pedig - a korban kissé botránykeltő módon - vasmacskát tetováltatott.
Ez az első festményem, amelyet fénykép után készítettem. Elisabeth (lentebb látható) 1867-es (korának megfelelően, sajnos nem túl jó felbontású és kissé túl is exponált) fényképét ültettem át olajfestmény formájába.
Ragyogó nyár a hegyekben.
(50x60 cm, akril, feszített vászon.)
Ez az első akril festékkel festett tájképem. Bob Ross 'The grandeur of summer" című tutoriálja ihlette. Igazán érdekes kihívás volt mind az új festék viselkedése, mind az alkalmazott technikák. ( ͡ ͜ ʖ ͡ )
Remélem, hogy elég vidám lett és hogy tetszik! ( ͡~ ͜ʖ ͡°)
Bob Ross - fentebb hivatkozott - tutorial videója:
Elkészült első tájképem, a címe pedig:
Ballon a tó felett. / Air balloon above the lake.
30x40 cm-es olajfestmény.
Színek tekintetében azt hiszem, hogy ez az eddigi legjobb munkám. Kicsit a szignózásom minőségén is sikerült javítanom - legalább is az eddigi három festményemhez képest. ( Ո‿Ո)
Amúgy, folytatva az eddigi gyakorlatomat - akármilyen kicsi is ez a vászon (ツ) - erre a képre is festettem egy kedves szőke hölgyet, aki ezúttal megkapta a párját is; továbbá kaptak egy aranyos kis kutyust is.
Remélem tetszik! ( ◜◡‾)
Szaladó nő. (30x40 cm - feszített vászon.)
Ez a harmadik olajfestményem; s egyszersmind a harmadik festményem is, amelynek a középpontjában egy hősnő áll.
Ez a kedves, vidám hölgy talán éppen egy magassarkú futóversenyre készül - amelyek egyre népszerűbbek kezdenek lenni manapság; de az is lehet hogy csak siet - talán hogy hamarabb ölelhesse magához a kedvesét. Mindazonáltal biztos hogy ez nem egy stresszes '- jaj csak el ne késsek!' futás, lévén hogy ez egy vidám kép. ( ͡ ͜ ʖ ͡ )
Ezen a kis vásznon a mozgás ábrázolására helyeztem a fő hangsúlyt,de a kis részletek (ékszerek, csipkék, stb.) festésével is elszórakoztam egy kicsit. Remélem tetszik! ͡° ͜ʖ ͡ –
Íme, a második olajfestményem:
Bambi, a kukkoló. (50x60 cm - feszített vászon.)
Mindamellett, hogy talán még az előzőnél is jobban élveztem megfesteni ezt festményt ツ – a részletek kidolgozására is még nagyobb hangsúlyt fektettem. A fényképezésnél a kissé (túlságosan is) világos bőrtónusok valamelyest elvesztek, de azért remélem így is élvezhető minőségű az eredmény.
Első olajfestményem. Címe: Doberdói angyal.
40x50 cm, feszített vászon.
Az első világháború volt az a háború, amelyben elsőként általánossá vált az ápolónők elsővonalbeli /hadi-kórházakon kívüli/ alkalmazása. - Ezzel a képpel szeretnék tisztelegni az emlékük előtt.
Érdekes, hogy az ápolónők (hadi-)korházakon túli alkalmazását heves vita ellenőrizte meg. A sok nyilvánvaló előnnyel szemben, a tábornoki kar kevéssé haladó fele azt hozta fel fő ellenérvként, hogy a nők megjelenése - a front közelében - a katonákat túlságosan is frusztrálttá tenné, ami egyszersmind tömeges szexuális visszaélésekhez is vezetne a kiszolgáltatott fiatal ápolónőkkel szemben. Természetesen az efféle (a katonákat lényegében állatoknak beállító) negatív prekoncepciók sehol sem igazolódtak be, és a katonák ápolónők iránt táplált vágyakozása, csak nagyon ritkán vált erőszakossá, sokkal inkább volt rajongás, néha szerelem - amiből sokszor amúgy sok házasság is született.
Képem fő témája - a föntieknek megfelelően - a segítés és a vágy találkozása.
A háttérben látható katonán a rohamsisak viselése - az ápolónők elsővonalbeli alkalmazásához hasonlóan - 1915-ben jelent csak meg az osztrák-magyar csapatoknál; elterjedésük csak nagyon lassan vált széleskörűvé, Doberdóban még közel sem volt az. Az osztrák-magyar csapatok német és osztrák gyártmányú rohamsisakokat egyaránt kaptak - amúgy a kettő, kis túlzással, közel megszólalásig hasonlított egymásra.